Volt valami benne...valami, ami hatalmas erővel hatott rám. Megperzselt és még hevesebb tűzbe vonta lángoló lelkemet. Mindezt nehéz volt titkolni előtte. Heves volt és átütő erővel érte testemet. Mint mikor a hullámok átcsapnak a fejed felett és te azért imádkozol, hogy legyen még egy utolsó levegővételre időd mielőtt magába ölel a hullámzó mélység...
De az én esetemben ez nem így volt..
Csak álltam, szememben ezernyi könnycsepp tündökölt... Én pedig már tudtam: ez a hátborzongatóan izgató, néha kegyetlen és igazságtalan öböl, ez a vad mélység örökre magába zárt..
Tudtam sosem lesz vége..Sosem fogok többet úgy levegőt venni, hogy nem érzem minden sejtemben jelenlétét...
Hogy körülvesz és felemel minden csapással, hogy kínoz, még is éltet.. Hogy minden könnycsepp aranyat ér amit érte vagy épp miatta hullatok..
És még is otthagytam...
Elmentem,mert tudtam, ha lesz folytatása, akkor még nagyobb erővel fog lecsapni rám..
És azt nem bírtam volna...meg kellett tennem: érte, értünk..
De az én esetemben ez nem így volt..
Csak álltam, szememben ezernyi könnycsepp tündökölt... Én pedig már tudtam: ez a hátborzongatóan izgató, néha kegyetlen és igazságtalan öböl, ez a vad mélység örökre magába zárt..
Tudtam sosem lesz vége..Sosem fogok többet úgy levegőt venni, hogy nem érzem minden sejtemben jelenlétét...
Hogy körülvesz és felemel minden csapással, hogy kínoz, még is éltet.. Hogy minden könnycsepp aranyat ér amit érte vagy épp miatta hullatok..
És még is otthagytam...
Elmentem,mert tudtam, ha lesz folytatása, akkor még nagyobb erővel fog lecsapni rám..
És azt nem bírtam volna...meg kellett tennem: érte, értünk..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése